Szépen kimaradt pár hét. Ha még nem vesztettelek el teljesen Kedves Olvasó, akkor engedd meg, hogy megemlékezzek az idei Lausanne félmaratonról. Persze megint sport, megint önfényezés, de legalább nem kerékpár.
Idén 3 perccel jobban sikerült mint tavaly. A felkészülés nem sikerült túl jóra (mondhatni nem volt felkészülés), de a nyári jó forma kitartott mostanáig. A 1:30h-as tempómenővel rajtoltam, aki szerintem egy kicsit gyorsabb tempót ment az elején, mint amit kellett volna. Meg kell hagyni, hogy a 42 perces 10 kilométer eléggé megviselt és a verseny második felében már csak a túlélés volt a cél. Leszakadtam az 1:30-as csoporttól, próbáltam enni, inni de egyik se segített nagyon. Volt olyan kilométer, ahol az 5 perces ezreken kívülre csúsztam, tényleg elég szarul voltam.
A vége felé, amikor a városhatár közelébe, ismerős terepre értem kicsit összeszedtem magam, aztán sikerült elérnem a célig. Az idő ugyan kicsit jobb lett, mint a tavalyi, de érzésre az idei nagy szenvedés volt.
Ahogy az a képeken megfigyelhető, a versenyen speciális kamionios bajuszt viselek. Bár az arcszőrzetnek és a futásnak semmi köze egymáshoz jó ürügynek tűnt ennek a stílusnak a kipróbálása. Meg kell mondanom, hogy várakozásaimat alulmúlta és pár nap után se sikerült megkedvelnem arcom új éktelen díszét. Egy próbát azért megért.
P.S.: a tavalyihoz hasonló videó a befutóról itt található.
2 megjegyzés:
nice. Nagyon jó én láttalak a videon, de legközelebb integess :)
Az első mindig nagyon jó, a második pedig mindig nagy szenvedés.
Megjegyzés küldése