Vasárnap a La Romandie Classic nevű bicajversennyel zártuk az idei kerékpáros szezont. A hegyi befutó Verbier-ben volt, ugyanott ahol a 2009-es Tour de France tizenötödik szakasza érkezett. Tavaly, a szakasz és aztán a Tourt is megnyerő, Alberto Contadornak mintegy 20 perc kellett az emelkedő megmászásához, nekem röpke 36... - mesélem nagy lelkesedéssel a hétvége tapasztalatait ma ebéd közben a kollégáknak. Miután szerény időmet szerénytelenül Albertójéhoz hasonlítom, a finom omlós lóhús-szelet mellett a bicilizésről folyik tovább a társalgás.
Állítólag valakik (alighanem brit tudósok) kiszámolták, hogy Alberto ezen az emelkedőn pontosan elképzelhetetlenül nagy teljesítményt adott le. Ez - állítólag - körülbelül 70 milliószor több, mint egy emberi lény teljesítőképessége, ezért a rossz nyelvek nem Albertónak, hanem valami bonyolult térszerkezetű, csúnya nevű, mindenféle gyökökkel rendelkező óriásmolekulának tulajdonítják a győzelmet. Kétségtelen hogy erre az emelkedőre 30-cal felmenni emberfeletti, de talán nem lehetetlen. Eztán az egyik kolléga azon tűnődik el, hogy a futni képes állatok közül elég sok tudnak 30-cal futni, némelyik akár felfelé is... Az ebédidő pedig lassan lejár.
2 megjegyzés:
Albertonak megkkora a tüdeje (köblábban)?
Ezt most találtam, bicycle fans:
http://wvs.topleftpixel.com/photos/2010/08/bike_fans_bathurst_galerie-voltaire_01.jpg
Megjegyzés küldése