Journée du vélo lausannoise

Az idei Cyclotour előtt egy héttel, felkészülés gyanánt mentünk a 160 kilométeres lausanne-i biciklis napra. Az elnevezés elég furcsa, mert a város északi széléről Chalet-à-Gobet-ből indul az útvonal fel egészen Neuchâtel vonaláig északra, aztán vissza: Lausanne-hoz elég kevés köze van.

Reggel hét körül indultunk, Hideg reggel volt és Chalet-à-Gobet és környéke teljes ködbe burkolózott. Vacogva kezdük a tekerést hét óra körül. Nem sokat kellett várni azonban, hogy az első emelkedő megizzasszon és kicsit felmelegítsen. A táv elég kemény volt, mert az út olyan mint egy hullámvasút: állandóan fel és le megy. A lejtő aljáig van egy kis idő pihenni, de aztán rögtön jön a következő mászás felfelé.

A 80 kilométeres ellenőrzőpont a Mont Vully tetején volt. Az emelkedő profiljáról nem találtam pontos adatokat: a szint nem volt több párszáz méternél de az út elég meredeken ment felfelé. Megérte felmenni, mert a frissítőállomástól remek kilátás volt a Lac de Morat nevű tóra és a környező településekre.

A kis pihenőt követő lejtmenetben lemaradtam a csoporttól akikkel indultam, így a következő állomásig egyedül hajtottam. Az út enyhén lejtett, már hétágra sütött a nap, hátszél volt, úgy forgattam a nagy áttételt, mint a nagyok.

Nem sokkal a következő ellenőrzőpont előtt rossz irányba fordultam egy kereszteződésnél. Először elhagyatott ipartelepeken vezetett át az út, aztán egy bazi meredek erdészeti úthoz értem. Szép sima beton volt, úgyhogy nyugisan mentem felfelé. Akkor vált csak világossá, hogy eltévedtem, amikor elfogyott a rendes út és azt vettem észre, hogy földúton krosszozok az országúti bringámmal az erdő közepén. Az egész kitérővel kb tíz extra kilométert tettem rá a hivatalos távra.

A helyes úton már könnyedén eljutottam a frissítőig, majd gond nélkül továbbhajtottam a célba. Csak ott vettem észre, hogy a táv második felében tűző napsütésben elég rendesen leégtem. Megszereztem az idei klasszikus barnaságot (a biciklistrikó ujjánál jelentkező jellegzetes fehér-barna határvonallal). A nap i betűjére a délutáni a tóparton fekvés/regenerálódás tette fel a pontot.